Kép- és hangfelvételek felhasználása bizonyítékként bírósági és egyéb eljárásokban
Ma már egy gombnyomással rögzíthetünk beszélgetéseket, eseményeket, egyéb történéseket. Nem ritka, hogy egy-egy feszült helyzetben – például családi vagy szomszédi vita során – valaki nem lát jobb megoldást a bizonyítékok készítésére annál, hogy kép- és hangfelvételek rögzítsen, hogy később igazát bizonyítani tudja valamely hatóság előtt.
Bár ez elsőre a legjobb megoldásnak tűnhet, adatvédelmi és polgári jogi szempontból komoly kockázatot jelent mind az érintett, mind pedig a felvételt készítő számára. Ebben a cikkben bemutatom, hogy a GDPR, vagyis az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hogyan szabályozzák az ilyen felvételek elkészítését, illetve felhasználását az egyes eljárásokban.
Személyes adat minden hang- és képfelvétel, ha az adott személy azonosítható
Először lássuk, hogy milyen adatvédelmi rendelkezések alkalmazandóak, amennyiben valaki kép- és hangfelvétel készít bizonyítékként.
A GDPR szerint bármely olyan felvétel, amelyen egy azonosítható személy hangja vagy képe szerepel, személyes adatnak minősül. Azonosíthatónak minősül a személy, ha például a hangja nincs eltorzítva, az arca, ruházata, egyéb ismertető jelei (pl. jellegzetes tetoválás, anyajegy) a felvételen nincsenek kimaszkolva, és azok alapján a személy felismerhető.
Ha tehát valakiről ilyen videó készül, a felvétel készítője az általános szabályok szerint a GDPR értelmében adatkezelést végez és a rendelet összes szabálya alkalmazandó: a felvételt készítő személynek tájékoztatni kell az érintettet az adatkezelés tekintetében, jogalapot kell megjelölnie és az adatkezelést úgy kell végeznie, hogy az megfeleljen az összes, a rendeletben foglalt alapelvnek.
Vannak helyzetek, amikor a felvétel készítése kivételt képez a GDPR hatálya alól, például, ha valaki kizárólag magáncélra – például emlékek készítése céljából – rögzít képeket, beszélgetést, videót és azokat semmilyen formában nem hozza nyilvánosságra. Ezt nevezzük az ún. „háztartási célú adatkezelésnek”, amelyre a GDPR nem alkalmazandó.
A magáncélú adatkezelés kivétele azonban megszűnik, amint a felvételt másokkal is megosztják (pl. egy Facebook csoportban, vagy más internetes felületen), tovább küldik, vagy akár valamilyen hatósági, vagy bírósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.
Mit mond a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több konkrét ügyben is kimondta, hogy a titokban, magánszemély által készített hang- és videófelvételek – különösen, ha azon érzékeny vagy különleges személyes adatok is elhangzanak, vagy látszanak – súlyosan sértik az érintettek jogait. Ilyen esetekben a felvétel készítője akár közigazgatási bírságra is számíthat.
Egy konkrét esetben egy óvodai megbeszélésen egy szülő titokban hangfelvételt készített egy másik gyermekkel kapcsolatos érzékeny információkról, majd azt megosztotta egy szülői Facebook csoportban és e-mailben is továbbította. A NAIH megállapította, hogy a felvétel jogellenesen készült és került felhasználásra, ezért a szülőt elmarasztalta, megtiltotta a felvétel további terjesztését, valamint figyelmeztetésben részesítette.
A Hatóság külön figyelmeztet arra is: a leplezett felvételek gyakorlata hosszú távon bizalmatlanságot szülhet, erodálja a szabad kommunikációt, és akár az emberi méltóság sérelméhez is vezethet.
A felvétel jogszerűtlen elkészítése sérelemdíjra való igényt keletkeztet
A kép- és hangfelvétel készítése nem csupán adatvédelmi kérdés, hanem polgári jogi szempontból is szigorúan szabályozott. A jelenleg hatályos Ptk. 2:48. § (1) bekezdése kimondja, hogy más személyről hang- vagy képfelvételt készíteni, illetve azt felhasználni kizárólag az érintett hozzájárulásával lehet.
Ez alól csak szűk körű kivételek vannak – például közszereplés esetén, vagy ha a felvétel nyilvános közéleti eseményen készült –, ám ezekben az esetekben is biztosítani kell az emberi méltóság tiszteletben tartását.
A fentiek alapján, ha valaki a hozzájárulás hiányában készít vagy használ fel felvételt egy másik személyről, az már önmagában személyiségi jogsértést valósít meg.
Az érintett (tehát akiről a felvétel készült) ilyen esetben a bíróságtól a következőket kérheti:
- a jogsértés tényének megállapítását,
- a jogsértés abbahagyására kötelezést és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
- elégtétel adását nyilvános bocsánatkérés formájában,
- a jogsértéssel elért vagyoni előny visszatérítését,
- sérelemdíj megfizetését.
Kiemelendő, hogy a sérelemdíj bírósági megítéléséhez nem szükséges külön bizonyítani a bekövetkezett hátrányt – maga a jogsértés ténye megalapozza a sérelemdíjra való jogosultságot. Így például, ha egy személyről titokban készítenek felvételt, amelyet később másokkal is megosztanak, az már önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy a bíróság sérelemdíjat állapítson meg a felvételen szereplő személy számára.
Rendőri tanácsok és a jogi valóság
Egy vitás helyzetben nem ritka, hogy maguk a rendőrök vagy jogi tanácsadók javasolják valakinek, hogy szereljen fel kamerát és rögzítse az eseményeket, hogy biztos bizonyítéka legyen egy esetleges eljárásban.
Ez azonban – amint az már fentebb kifejtésre került – a legtöbb esetben adatvédelmi és polgári jogi szempontból egyaránt nem megfelelő tanács.
Ha nem áll fenn olyan jogalap, amely lehetővé tenné a rögzítést, illetve előzetesen az érintettet az adatkezelés tekintetében nem tájékoztatták, akkor a felvétel elkészítése adatvédelmi szempontból már önmagában is jogsértést valósíthat meg.
Polgári jogi szempontból pedig – a tömegfelvétel, illetve a közszereplőről készített felvételek kivételével – a hozzájárulás hiányában a felvételen szereplő, vagy hallható személy többek között sérelemdíjra tarthat igényt.
Felhasználhatók-e jogszerűen a magánszemély által készített kép- és hangfelvételek bizonyítékként a bíróságon?
Ez a kérdés gyakran felmerül – és a válasz nem egyszerű, ugyanis az egyes eljárásokra (polgári per, büntetőeljárás, egyéb hatósági eljárás) vonatkozó jogszabályok eltérően rendelkeznek.
Polgári perben például a bíróság kizárhatja az olyan bizonyítékokat, amelyeket jogsértő módon szereztek meg. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. törvény 269. §-a szerint jogsértő és a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, illetve annak elkülöníthető része:
- amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő,
- amely egyéb jogsértő módon keletkezett,
- amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy
- amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.
A bíróság kivételes esetben ugyan mérlegelheti, hogy figyelembe veszi-e a bizonyítékot, de ez elsődlegesen csak akkor lehetséges, ha az adott tény más módon nem bizonyítható.
Fontos!
A bíróság figyelmezteti a bizonyító felet arra is, hogy a felvétel jogsértő benyújtása nem mentesíti őt a jogi felelősség alól – így az adatvédelmi, személyiségi jogi és büntetőjogi következmények külön-külön is érvényesíthetőek az érintett által abban az esetben, ha a jogsértő bizonyíték a bíróság mérlegelése alapján mégis felhasználásra kerül.
A büntetőeljárásban valamivel nagyobb rugalmasság tapasztalható, hiszen a hatóság a bizonyítékot akkor is értékelheti, ha annak megszerzése nem minden tekintetben jogszerű. Ez azonban szintén nem jelenti azt, hogy a felvétel készítője mentesül a felelősség alól. Egy titkos hangfelvétel készítése például akár önálló bűncselekmény – így a személyes adattal való visszaélés, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése – megvalósítását is jelentheti.
Mi lehet a következménye az ilyen (titkos) felvételek felhasználásának?
- Adatvédelmi jogi következmények:
Eljárás az adatvédelmi hatóság előtt: A fentiekben kifejtetteknek megfelelően, amennyiben a felvételek elkészítése, illetve felhasználása jogalap és megfelelő tájékoztatás nélkül történik, az adatvédelmi jogsértésnek számít. A NAIH az érintett panaszára adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, amely súlyosabb esetekben több millió forintos adatvédelmi bírsággal is végződhet. A NAIH egyes eljárásait, azok következményeit ebben a cikkben foglaltam össze korábban.
Kártérítés a GDPR alapján: A GDPR 82. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett személy kártérítést követeljen, ha az adatkezelés jogellenessége következtében vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett el. A kártérítésre való jogosultság fennáll akkor is, ha a sérelem „csak” lelki, érzelmi hátrányt jelentett – például megalázottság érzése, félelem, vagy az emberi méltóság sérelme. Ilyen esetben a felvételt készítő személy, mint adatkezelő, tartozik felelősséggel az érintettnél keletkezett kár megtérítéséért. Az adatkezelő csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a jogsértést nem ő idézte elő, és az minden tőle elvárható gondosság ellenére következett be. Ha több személy vett részt az adatkezelésben (például egy felvételt többen is terjesztettek), úgy egyetemlegesen felelnek a teljes kár megtérítéséért, azaz az érintett tetszőlegesen választott féllel szemben érvényesítheti kártérítési igényét.
- Polgári jogi következmények:
A felvételen szereplő személy – különösen, ha a felvétel közzététele, megosztása megsérti a magánéletét, jó hírnevét, becsületét és/vagy méltóságát is – személyiségi jogi (polgári) pert is indíthat.
A bíróság a jogsértés tényének megállapítása után az érintett kérelmére pénzbeli elégtételt (sérelemdíjat) ítélhet meg az érintett személy számára. Nem ritka, hogy több százezer vagy akár milliós összegű sérelemdíjat is megítélnek ilyen esetekben.
- Büntetőjogi következmények:
Bizonyos esetekben a jogellenes felvételkészítés vagy -használat bűncselekményt is megvalósíthat. A Büntető Törvénykönyv alapján például a személyes adattal visszaélés, illetve a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala is büntetendő.
Súlyosabb esetekben – például, ha a felvétel egészségügyi, vagy szexuális irányultságra vonatkozó adatokat tartalmaz, illetve bűnügyi személyes adatokra vonatkozik – a büntetés akár két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Fontos!
Az, hogy a felvétel „csak egy kis csoportban”, „közeli ismerősökkel” lett megosztva, vagy „csak bizonyíték gyanánt” készült, önmagában nem mentesít a felelősség alól!
Összefoglalás
Ugyan a kép- és hangfelvételek készítése sokszor kézenfekvő megoldásnak tűnik bizonyítékszerzés céljából, az hatályos jogszabályok szigorúan szabályozzák ezek készítését és felhasználását.
Az engedély nélkül, titokban rögzített felvételek jogsértő adatkezelésnek minősülhetnek, személyiségi jogot sértenek és akár adatvédelmi bírsághoz, sérelemdíjhoz vagy büntetőeljáráshoz is vezethetnek. A bizonyítás érdekében történő felhasználás sem ad automatikusan jogalapot, így minden esetben érdemes körültekintően eljárni, mielőtt valakiről felvételt készítünk, vagy azt másokkal, illetve a hatóságokkal megosztjuk.
