Nagy változások jönnek az agrártámogatásoknál 2025. június 16-tól

A legfrissebb Magyar Közlönyben1 jelent meg az agrárminiszter új, 23/2025. (VI. 13.) AM rendelete, amely fontos változásokat hoz az agrártámogatások igénylésének és kezelésének szabályaiban.

A módosítások főként a Közös Agrárpolitikából (KAP) és a hazai költségvetésből biztosított támogatásokra vonatkoznak. Céljuk, hogy a támogatási rendszer korszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb legyen.

De nézzük, milyen változásokat hoz ez a gazdálkodók számára!

Elektronikus ügyintézés, egyszerűbb kapcsolattartás

A jövőben az agrártámogatásokkal kapcsolatos kérelmeket alapvetően elektronikus úton kell benyújtani, mégpedig elektronikus azonosítással, például Ügyfélkapun keresztül.

Papíralapú kérelembenyújtásra a továbbiakban csak kivételes esetekben lesz lehetőség, így például ha azt az adott pályázati felhívás kifejezetten megengedi.

Rugalmasabb határidők és egyszerűbb jogorvoslat

Az eljárási határidők is rugalmasabbá válnak: ha egy pályázat beadási határideje munkaszüneti napra esik, az ügyintézés a következő munkanapon is teljesíthető lesz.

A jogorvoslati lehetőségek is módosulnak. Egyes esetekben – például ha a kérelmet azért utasították vissza, mert az nem a pályázati felhívásban meghatározott módon, vagy helyen került benyújtásra – már nem lesz lehetőség fellebbezésre.

Abban az esetben viszont, ha döntés-felülvizsgálati eljárásra kerül sor, ott a jogorvoslathoz kapcsolódó határidő a továbbiakban nyugszik majd, amíg az eljárás le nem zárul (tehát a jogorvoslati határidő az eljárás tartama alatt nem járhat le). Ez elkerülhetővé teszi, hogy a pályázók határidőt mulasszanak el egy még nyitott ügy miatt.

Változás az agrártámogatási előlegek tekintetében: több lehetőség, de szigorúbb feltételek

Fontos változás, hogy a támogatások előlegezésének szabályai is jóval rugalmasabbakká válnak. Mostantól már azok is igényelhetnek előleget, akik korábban az egyszeri elszámolást választották.

Az előleg összege a támogatási döntésben meghatározott támogatás 25 vagy akár 50 százaléka is lehet, attól függően, milyen feltételeket teljesít a pályázó.

Ugyanakkor a nagyobb összegű előlegekhez pénzügyi biztosítékot – hitelintézet által kiállított, és a jogszabályi feltételeknek megfelelő garanciavállaló nyilatkozatot (bankgarancia-nyilatkozatot) – kell benyújtani.

Fontos tudni, hogy előleget csak az kaphat, akinek nincs lejárt tartozása egyes, korábbi agrártámogatásokból a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel szemben.

Ha pedig az előleget nem sikerül határidőre elszámolni, azt vissza kell fizetni – ellenkező esetben akár a teljes támogatás is visszavonható.

A kifizetések tekintetében pontosabb, tervezhetőbb lesz az ütemezés

Az elszámolásra is konkrét határidőket határoz meg az új szabályozás: előlegek a továbbiakban október 16. és november 30. között fizethetők ki, míg a további részletek december 1. és június 30. között érkezhetnek a jogosultak számára.

Az előleg felhasználására és az előleggel való elszámolásra vonatkozó összegszerű és időbeli ütemezés
lehetőségét a támogatási döntés tartalmazza.

Fontos változás, hogy az előleg fogadásához a pályázónak külön projektszámlát kell nyitnia, amelyen kizárólag a támogatáshoz kapcsolódó pénzmozgások történhetnek.

Projektértékelés: pontosabb, ellenőrzött és igazságosabb rendszer

Az állami projektértékelői rendszer szabályozása is részletesebb lett: ha egy kérelem tartalma nem világos az értékelő számára, úgy felhívhatja a pályázót egyeztetésre.

Amennyiben a pályázó nem válaszol az egyeztetés iránti kérelemre határidőben, úgy a kérelmet a benyújtott tartalma alapján értékelik.

A projektértékelést követően 5 napon belül kötelező a minőségellenőrzés, amit más személynek kell végezmie, mint aki az értékelést készítette.

Ha a tartalmi értékelések között túl nagy az eltérés (30% felett), úgy új értékelőt kell bevonni, aki újraértékeli az egész kérelmet. Ezáltal nő a döntések szakmai megalapozottsága és méltányossága.

Közbeszerzés és építési költségek: pontosabb elszámolási szabályok

Az építési projekteket érintő támogatásoknál szintén egyértelműbbek lettek a szabályok.

Az építési munkák költségeit mindig az aktuálisan érvényes Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) szerint kell elszámolni – a támogatási kérelem benyújtásakor vagy a záró kifizetési kérelem benyújtásakor érvényes árakat kell figyelembe venni.

A közbeszerzési eljárások ellenőrzése pedig csak akkor kezdődhet meg, ha a támogatási döntés már jogerős.

Pontosítások, átszervezések

Számos kisebb, de fontos pontosítás is történt a releváns szabályozásban, például a határidőkkel, az örökösök ügyintézésével, a költségek fogalmával, vagy épp az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban.

A támogatási ügyekben eljáró szervezetek – mint a Nemzeti Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetek – közötti feladatmegosztás is átláthatóbbá vált, sőt, külső szakértők bevonása is lehetővé vált a folyamatba.

Egy fontos adminisztrációs könnyítés is történt: a mezőgazdasági termelők közül ellenőrzésre kiválasztottak aránya 5%-ról 3%-ra csökkent.

Végül, de nem utolsó sorban a fent számba vett új szabályokat nemcsak az újonnan induló támogatási eljárásokra, hanem a már folyamatban lévőkre is alkalmazni kell. Ezért érdemes mielőbb részletesen megismerkedni velük.

Összefoglalás

A jogszabályok fent megjelölt módosításai gyakorlati átalakulást idéznek elő, ami az agrártámogatásokra pályázók mindennapjait érinti.

Aki naprakész, az gyorsabban, egyszerűbben és nagyobb biztonsággal juthat támogatáshoz; aki viszont nem figyel oda, annak hétfőtől kellemetlen meglepetésekben lehet része.

  1. Magyar Közlöny 2025. évi 70. szám ↩︎

Kapcsolódó bejegyzések